Élménybeszámoló Erdély 2023/2024.tanév
Első nap: Arad
Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.
A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
A minorita templom 1904-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
A régi színház épülete 1818-ban készült el, amelyben Petőfi Sándor is játszott.
A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.
A neoreneszánsz stílusú Városházát Steindl Imre, a budapesti Országház építésze tervezte. (A Városháza előtt egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja állt, amely ma már nem látható.)
Marosillye:
A Bornemisza-kastély késő klasszicista épülete a várkastély korábbi helyén épült a 19. század közepén. A 20. században kórház működött benne.
Az előbbi udvarán található a várkastély megmaradt épületrésze, az ún. Veres-bástya. (Az óolasz bástya, amelyet a várfal déli sarkára építettek 1552 után, szemben a Maros partján létezett, a 18. századra elpusztult a Lunkán nevű településsel. A három másik sarokbástyától eltérően valószínűleg eredetileg lakóépületnek szánták.) Északkeleti, tornácos oldalán külső festés nyomaira, indadíszítésre bukkantak, és valószínűleg e festés színéről kapta a Veres-bástya nevet. A 18. században az uradalom tisztségviselői laktak benne.
A római katolikus templomot először 1412-ben említették. A 16. századtól a reformátusoké volt. 1749-ben két ferences szerzetes vezette katolikus székelyek foglalták vissza. A déli oldalon a falba kívülről egy latin nyelvű, 1581-es kőlapot építettek. A középkor végéről valók a sekrestyeajtó, és a sekrestye keleti ablakának késő gótikus kőkeretei. Főoltárát a máriapócsi kegykép bécsi eredetijének másolata díszíti.
A református templomot 1749 után építették, miután a korábbi templomot a katolikusok szerezték meg. Saját papja 1968-ig volt. Gyülekezet híján mindkét egykori magyar templom romosodik.
Második nap: Gyulafehérvár
A 18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak.
Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
Az ortodox székesegyház, a târgovistei templom mása, a 20. század elején épült.
Közelében, a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással.
A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája és a püspöki palota.
A Szent György-kapu előtt látható az 1784-es erdélyi parasztfelkelés itt kivégzett vezetőinek 1937-ben emelt emlékműve.
A Batthyáneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.
Algyógyi-vízesés.
Régen megszokott dolog volt, hogy a víz erejét malmok százai hasznosították a legkülönbözőbb módokon. Ezért ahol egy kis patak volt, ott molnár is akadt, aki malmot működtessen.
Harmadik nap: Piski (Dédács)
Arborétuma 67 hektár alapterületen fekszik, bár külső része inkább a Maros ártéri erdejének tekinthető.
Déva:
A napjainkban romos állapotban lévő dévai várat, amelyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik a korabeli oklevelek. A városi hatóságok két évtizedente imitt-amott némely falmaradványt meg-megerősítettek hellyel-közzel a helybeli kőművesek odaadó hozzájárulásával, ám a dévai vár, Erdély egyik legmegragadóbb erődítményrendszerének korhű és szakértői restaurációja immár ide s tova százötven éve még mindig várat magára. 2010-ben a Várban nagyméretű helyreállítási munkálatok kezdődtek el.
Vajdahunyad:
1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.
Vajdahunyad vára előbb fából épült föl a budapesti Városligetben, majd a nagy siker miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát.
Negyedik nap: Temesvár
Losonczy tér (vagy Dóm tér)
A látnivalókban gazdag Losonczy teret (ma Unirii tér) főként a 18. században, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik. A tér keleti oldalán található a római katolikus székesegyház (más néven dóm), amely 1736 és 1773 között épült alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak.
A Losonczy tér közelében több érdekes épület található. A katolikus püspöki palota a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, az épületben egyháztörténeti gyűjtemény található. Csodás helyeken járhattunk. Köszönjük szépen!
